AZ UMZE KAMARAEGYÜTTES ÉS KOCSIS ZOLTÁN HANGVERSENYE


          
Budapest, Művészetek Palotája - Fesztivál Színház
H-1095 Budapest, Komor Marcell u. 1.
2007. április 7. / 19:30
Műsor:
Debussy: Egy faun délutánja - Benno Sachs átdolgozása Schönberg felügyeletével
Schönberg-Kocsis: Zongoradarab, op. 11/2
Stravinsky: Három japán dal
Ravel: Három Mallarmé-poéma
Schönberg: Az erdei galamb dala a Gurre-dalokból
Schönberg: Két dal, op. 14
Schönberg: I. kamaraszimfónia, op. 9
Közreműködik:
Halmai Katalin, Polyák Valéria - ének
Kocsis Zoltán - zongora
UMZE Kamaraegyüttes
vezényel: Kocsis Zoltán

A 20. század elejének meghatározó zeneszerzőinél meghökkentő hangszer-összeállítások kezdenek megjelenni, amelyek életerejéből alig telik egy műnél többre, más formációk viszont megmaradnak, továbbfejlődnek, nemegyszer szerzőjük névjegyévé válnak. Ekkor kezdődik az első kitörési kísérlet a szokványos értelemben vett klasszikus zenekari hangzásideálból, amit remekművek hosszú sora hitelesít.

Sztravinszkij közlése szerint Ravel az ő Három japán dala nyomán komponálta saját Mallarmé-dalait. A hangszerelések pontos egyezése mindenesetre ezt bizonyítja. A zongora használata ekkorra már polgárjogot nyert az ilyesfajta együtteseknél, amelyek őse talán Schönberg Pierrot lunaire-jében keresendő. Maga Schönberg 1906-ban még nem tart ott, hogy a zongorát bevetné, de ez talán felesleges is lenne a homofóniát csaknem teljesen kizáró, illetve az idézet, a mottó szintjére redukáló Kamaraszimfónia esetében. Késői korszakára azonban tipizálódik az a kisebb együttes, amely zongorát és harmóniumot is szerepeltet: a Gurre-dalok egyes részletei ezen a kisebb apparátuson is sérülés nélkül megszólalhatnak.

Kézenfekvőnek tűnt, hogy tanítványaival nagyjából erre a formációra dolgoztassa át Debussy korai remekművét, az Egy faun délutánját, amelytől szintén nem idegen a kissé expresszionistább hangzásvilág. (Kocsis Zoltán írása nyomán.)


Forrás: Művészetek Palotája - Kocsis Zoltán írása nyomán

[Vissza]

plakát